Balázs Király
May 25, 20203 min
Hú. Ez nehéz időszak volt, nagyon nehéz. Pedig, mi magyarok összességében még egészen jól jártunk. És persze, még korántsem sejthető, hogy mi lesz és mikor lesz ennek a vége. Várható újabb hullám? Mi lesz nyáron, mekkorák lesznek a járulékos veszteségek a gazdaságban?
Nekem persze a fő kérdés, hogy nálunk, az egészségügyben mit okozott ez a járvány. Ami biztos, hogy a gyermekeket maga a vírus nem igazán veszélyeztette. De nem tudjuk, hogy milyen gondok, bajok, betegségek adódhattak a számos elmaradt műtétből, vizsgálatból, kezelésekből. Remélem, szeretném hinni, hogy mindenki jól van, rendben van.
A járvány után semmi sem lesz olyan, mint korábban, szinte mindenhol ez hallható. Ebben nagyon bízok én is. Ugyanis rengeteg jó változást is hozott ez a kis dög a sok tragédián, szörnyűségen túl. Végre kipróbálhattuk, hogy milyen a rendelőbe úgy érkezni (és csak úgy), hogy előtte telefonon egyeztettünk. Hogy ennek miért örülök? Mert mindenki számára kiderült, hogy a rendeléseken korábban megjelent gyerekek jelentős része telemedicinás konzultációval is ellátható. Hosszú, akár veszélyes rendelői várakozástól lehet így megszabadulni. A rendelőbe érkező, már egy előzetes szűrésen átesett, ténylegesen orvosi vizsgálatra szoruló gyerekekre így több idő, figyelem juthat.
A járvány előtt sok családnál az első tünetek után, szinte automatikus volt a reakció: irány a rendelő. Erre az elmúlt hónapokban nem volt lehetőség, csak a súlyos állapotú gyerekeknél tudtunk személyes vizsgálatot végezni. Enyhébb esetekben viszont a családok picit magukra maradtak. Pontosabban komoly segítséget kaphattak a telemedicinás vizsgálaton, de maguknak kellett a helyzetet elemezni, elkészíteni egy fotót a torokról, kiütésekről, sebekről, vagy akár egy gyanúsan telepakolt pelenkáról. Sokan most tanultak például légzésszámot, vagy pulzust mérni. A telefonon hallott instrukciók alapján kellett dönteni a vény nélkül adható gyógyszerekről. Végre telefonos, vagy videochat-es vizsgálat után tudtunk e-receptet is írni. De a legfontosabb, hogy elkezdtünk közösen gondolkozni a gyerekek állapotáról. Közösen kerestük a megoldást, hogy abban a helyzetben, azokkal a tünetekkel mi a lehető legjobb a gyerekeknek.
Én azt érzem, hogy a régi, fehérköpenyes varázsló kép szerencsére jelentősen erodálódott. Eddig jóval könnyebben helyezték át a felelősséget a mindentudó doktorukra a szülők. Most a felelősségen közösen osztozva, a szülőket egyenrangú partnerként kezelve gondolkodunk együtt a gyerekekről. Amióta orvosként dolgozom, mindig erre próbáltam törekedni. Sajnos egy ilyen járvány kellett ahhoz, hogy a családok elhiggyék, hogy a legtöbb betegség tényleg magától gyógyul. Hogy igenis meg kell tanulni a legfontosabb tünetek jelentését, észlelését, értelmezését. Hogy nem azonnal kell orvoshoz rohanni, sokszor sokkal megnyugtatóbb, ha telefonon kérünk első körben segítséget ahhoz, hogy mire kell leginkább figyelni. A paternalista orvoslás talán átalakulhat partneri orvoslássá. Ez most rajtunk múlik, no, meg a rémes, szinte csak hazánkban működő igazolásrendszer bukásán.
Mert számos esetben, az orvosi szempontból indokolatlan vizsgálatoknak a fő oka az volt, hogy orvosi igazolás nélkül nem lehetett visszamenni a közösségbe. Most a járvány idejére - sajnos egyelőre csak a járványügyi vészhelyzet alatt - a szülői igazolást, nyilatkozatot is el kellett fogadni az oviknak, bölcsiknek. De, ha erre törvényi precedens adódott, ráadásul egy ilyen komoly járvány alatt, akkor számomra érthetetlen, hogy miért ne csinálnánk így a későbbiekben is. Én mindenesetre ezt a kérdést a továbbiakban is messzemenőkig próbálom rugalmasan kezelni.
Mi szeretnék? Jó lenne, ha a jövőben is csak úgy találkoznánk személyesen, ha előtte asszisztenseimmel, vagy velem egyeztettek. Jó lenne, ha sokkal több időt szánhatnánk a betegségek megelőzésére.
Nem túlzás azt állítani, hogy sosem tapasztalt lehetőséget kaptunk a koronavírustól. Lehetőséget a közös gondolkozásra. Használjuk ki, legyünk sokkal inkább partnerek és felejtsük el a zsúfolásig telt várótermeket. Mindenkinek jobb lesz így. Kezet rá! Persze, csak így, telemedicinán keresztül...